A Lechner Tudásközpont Okos Város Példatára a települések újragondolásának témakörében különböző szinten megvalósuló hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat mutat be. A nagyobb léptékű, rendszerszintű település-megújítási példák között olyan intézkedések találhatóak, amelyek eredményeként az üres ingatlanállomány felmérését, a kihasználatlan területek funkcióváltását, a közterületek újragondolását, vagy akár egy lakatlanná vált település újjáélesztését is sikerült megvalósítani.
A Lechner Tudásközpont folyamatosan bővülő Okos Város Példatára már több mint 1100 példán keresztül mutat be városfejlesztési jó gyakorlatokat a világ minden tájáról. A Példatárból település megújítás témakörében különböző léptékű intézkedéseket lehet megismerni, a település teljes kihasználatlan ingatlanállományának felmérésétől kezdve az egyes üresen álló épületeket érintő programokig.
A településszintű fejlesztések első lépéseként fontos az üres, kihasználatlan ingatlanállomány felmérése, ezáltal az állam, az önkormányzatok és a piaci szereplők pontosabb képet kaphatnak a hasznosításra, funkcióváltásra váró telkek, épületek elhelyezkedéséről, állapotáról, valamint jövőbeli felhasználási lehetőségeikről. Az üres épületekben rejlő potenciált mutatta be a holland Vacant NL projekt, amely a 2010-es Velencei Biennáléra készült. Az installáció az évek óta kihasználatlanul álló Rietveld Pavilonban kapott helyet, ahol a földszintet üresen hagyva szemléltették a problémát, míg a plafonról 10 000 hasonló sorsú állami tulajdonban lévő épület makettjét lógatták le. A kiállításra összeállítottak egy képekkel, tervrajzokkal illusztrált atlaszt a Hollandiában található üres épületekről, az új beruházások és bontások helyett felhívva a figyelmet a már meglévő épületek és infrastrukturális elemek újrahasznosítására. A holland példához hasonlóan 2016 óta hazánkban is létezik ilyen nyilvántartás, a Budapest barnamezős területeinek katasztere. A folyamatosan frissülő adatbázis a főváros teljes területére kiterjedően tartja számon az egykor ipari vagy kereskedelmi célokat szolgáló, használaton kívüli területeket, elősegítve azok funkcióváltását.
A települések kihasználatlan épületállományának felmérése és nyilvántartásba vétele után a következő lépés a megújítási tervek tényleges megvalósítása, amelynek fontos eleme a kereslet és a kínálat összekötése. Ebben nyújt segítséget például a citydev.brussels nevű kezdeményezés, amely nem csak a vállalkozások számára biztosít megfelelő telephelyet a brüsszeli régióban, de városfelújítási projektek keretében magánszemélyek részére is épít megfizethető lakásokat. A kezdeményezés részt vesz továbbá a közterületek, közösségi kertek, óvodák, játszóterek fejlesztésében is, hozzájárulva ezzel a kellemes élet- és munkakörülmények megteremtéséhez. Itthon a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Lakatlan programja segített összekapcsolni a helyet kereső vállalkozásokat és az ingatlantulajdonosokat, miközben innovatív megoldásokat dolgoztak ki az üres budapesti ingatlanok közösségi alapú hasznosítására, javítva a város társadalmi kohézióját, az életminőséget, és élénkítve a helyi gazdaságot. A KÉK emellett városi közösségi kertek kialakításával és ehhez kapcsolódóan egy átfogó tudástár létrehozásával is foglalkozik. A közösen gondozott kertek közelebb hozzák egymáshoz a városlakókat, és nem csak friss zöldséggel, gyümölccsel és fűszernövénnyel látják el őket, de környezettudatos szemléletre is nevelnek.
A kihasználatlan ingatlanok új élettel való megtöltésén túl a közterületek funkcióváltó megújítása is elősegíti a városlakók közérzetének, életszínvonalának növelését. A hollandiai Rotterdamban például felismerték, hogy a belváros régi infrastruktúrája már nem szolgálja kellőképp a lakosok igényeit, így az autós forgalom csökkentésére, a gyalogos és kerékpáros közlekedés megkönnyítésére, vonzóvá tételére volt szükség annak érdekében, hogy élhetőbb környezetet biztosítsanak a városlakók számára. Szemléletformáló kampányokkal, kutatásokkal és tudásmegosztással is sokat tettek a „sétálható város” kialakításáért. A franciaországi Lyon rakpartjának rehabilitációja során szintén a gyalogos és a kerékpáros közlekedésre helyeződött a hangsúly. A tervezők a helyi lakosokkal egyeztetve, az igényeiket figyelembe véve a korábban teljesen bebetonozott partszakasz helyett egy lépcsős, fákkal övezett sétányt alakítottak ki, ahonnan szép kilátás nyílik a folyóra és a városra. A part mentén kereskedelmi egységeket, információs pontokat, kerékpárkölcsönzőket és sportpályákat helyeztek el, ezzel is vonzóbbá téve a környéket.
Előfordulhat, hogy a település egészének revitalizálására szükség van. A turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy az ország egyik legkisebb települése, Megyer végleg eltűnjön a térképről. Szintén egy elnéptelenedett falu újjáélesztésére példa Kán, a Mecsek és a Zselic völgyében fekvő zsákfalu, amely 1978-ban szűnt meg, mint önálló község. 2001-re azonban üdülőfaluként született újjá, amely az autentikusan felújított és újraépített házaival őrzi a település népi építészeti értékeit és az egykor ott élő emberek kultúráját. Napjainkban szálláshelyekkel, szaunaházzal és az évente megrendezett Káni Filmfesztivállal várják a pihenni, szórakozni vágyókat.
Borító- és fejléckép: Lyon megújult rakpartja, forrás: in-situ.fr
